Amennyiben rendelkezik nyomdai kivitelezésre alkalmas PDF fájl-lal, nincs más dolga, csak küldje el nekünk az anyagot az alábbi elérhetőségek valamelyikén, és írja meg, hány példányt szeretne, mi pedig adunk rá egy személyre szóló árajánlatot. Ha túl nagy a fájl, és nehézkes lenne e-mailben elküldenie, úgy munkatársunk szívesen megadja Önnek FTP tárhelyünk belépési adatait, így könnyedén feltöltheti nagyobb méretű nyomdakész anyagait is.
Szabó Márta, tulajdonos kapcsolattartó
+36 20 928 0209
Deák Gabi
kereskedelem@mm-goldprint.hu
+36 20 452 2621
+36 1 431 7097
M és M Goldprint Nyomda, Budapest, X. kerület, Jegenye u. 6.
Semmi probléma, munkatársaink szívesen állnak rendelkezésére a tervezési és a előkészítési munkálatoknál is. A termék elkészítését nagyban megkönnyíteni, ha egy kézbe kerül a könyvgyártás valamennyi munkafolyamata. Örömmel várjuk egyedi igényeit is! Vegye felé velünk most a kapcsolatot, és biztosan megtaláljuk az ideális megoldást!
Szabó Márta, tulajdonos kapcsolattartó
+36 20 928 0209
Deák Gabi
kereskedelem@mm-goldprint.hu
+36 20 452 2621
+36 1 431 7097
M és M Goldprint Nyomda, Budapest, X. kerület, Jegenye u. 6.
Ma, amikor könyvgyártásra adjuk a fejünket, bele se gondolunk, hogy a történelem folyamán mennyi mindennek kellett történnie ahhoz, hogy ezt mi most megtehessük. Cikkünkben a könyvgyártás kialakulását kísérjük nyomon.
Ma már az a természetes, hogy a könyvgyártáshoz szükséges adatokat elküldjük e-mailben, vagy mondjuk, személyesen bevisszük egy pen drive-on a nyomdába, megbeszéljük a részleteket, és a példányszámtól, illetve a könyv típusától függően néhány nap, esetleg hét múlva már a kezünkben is tarthatjuk saját könyveinket. Hosszú évszázadokra, évezredekre volt szükség ahhoz, hogy a könyvgyártás elérje mai fejlettségi szintjét.
Természetesen az emberi történelem hajnalán még szó sem volt a mai értelemben vett könyvgyártásról. Mégis minden ekkor kezdődött: éppen az emberi fajt érte az a megtiszteltetés, hogy kialakult nála a gondolkodás képessége, ami aztán magával hozta az igényt a gondolatok megőrzésére, dokumentálására, továbbadására. Különböző jelrendszerek jöttek létre erre a célra, míg végül kialakult a mai írás.
Az első könyvek összehajtogatott pergamenlapok összefűzéséből születtek. Később a fűzési technikát felváltotta a varrás, és bőrrel bevont fatáblák közé tették a pergamen lapokat. Ezek a könyvek már valamekkora hasonlóságot mutattak napjaink könyveivel, de könyvgyártásnak még ez sem igazán nevezhető.
A valódi, mai értelemben vett könyvgyártás megszületéséhez szükség volt arra is, hogy viszonylag rövid idő alatt, nagyobb mennyiségben képesek legyünk könyveket előállítani. Minderre a 15. századig kellett várni, amikor is a német Johannes Gutenberg feltalálta a modern könyvgyártáshoz szükséges eszközöket: többek között a használható nyomdafestéket, a nyomógépet és a mozgatható betűmintát. Ezen eszközök segítségével pedig összehangolta a könyvgyártás folyamatát, amely így tömegtermeléssé nőhette ki magát.
A technika fejlődése persze ezután sem állt meg. A könyvgyártás fontos lépése volt az úgynevezett bádognyomtatás kifejlődése, amely során a fémből vagy kőből készített nyomóformáról egy lágyabb henger közvetítette a festéket. Lényegében ebből az elvből fejlődött ki napjaink ofszet nyomtatási technikája, amelyet ma a leggyakrabban alkalmaznak a könyvgyártás során. A első, már valóban jó teljesítményekre képes ofszet nyomógépet a 20. század elején készítették el.
A könyvgyártás területén ma már nem ritka a digitális nyomtatás sem, amit a számítástechnika jelentős fejlődése hozott magával. A digitális nyomtatás különleges minőségét annak köszönheti, hogy a digitális nyomdagép a festékréteget egyedi technológia segítségével helyezi el a papíron. A kisebb példányszámú könyvgyártás területén érdemes alkalmazni ezt a fajta eljárást.